Ma 2017. December 12. van,
Gabriella napja











 

> START

Bemutatkozunk
Kik vagyuk, mit csinálunk, hol élünk és hogyan élünk... Küldetésünk, céljaink, hitünk, terveink

Felvételizőknek  
Beköltöznél? Tudni szeretnéd a felvétel módját és a kollégiumi élet feltételeit? Érdekelnek a kollégiumi díjak is? 

Képesek vagyunk! 
A Iosephinum Kollégium kis csapatának arcképes bemutatása.

JELENTKEZEM  Mát begyűjtöttem minden infót, kitöltöm a jelentkezési űrlapot.

MINDENNAPJAINK


Várom a mindennapok meglepetéseit,
amelyekben meg fog mutatkozni a szeretet,
az erő, az árulás és a bűn,
melyek elkísérnek a végső találkozásig
azzal a csodálatos arccal,
melyről még nem tudom, hogy milyen,
aki elől állandóan menekülök,
de meg akarom ismerni
és szeretni akarom.

Ferenc pápa

KÖZÖSSÉGI HELYEK

Nézd meg filmjeinket a videómegosztón! Feltárul néhány pillanat - inkább ünnepeinkről, de biztosan hozzá tudod már képzelni hétköznapjainkat is.


Természetesen megtalálsz minket a Facebookon is. Ha ezen az oldalon szeretnél rólunk információkat böngészni, bejelentkezés után megteheted.


Különös alakok közt (Gvárdián Ferenc: Portrékísérletek - Pilinszky János)

2017 november 28 (kedd)

2015-ben Leányfalun, az Aba-Novák Galériában mutatták be a szobrász „Hommage á Andrej Rubljov” című tárlatát. Fontos megemlíteni, hogy az akkori alkotásai témában és formában is nagyon hasonlítottak a Portrékísérletek műveihez. A 2015-ös tárlat szobrai szorosan kapcsolódtak a valláshoz, és ami rendkívül érdekes, hogy néhány PIM-ben kiállított Gvárdián-mű is ebben a témában készült, például a Piéta és az Angyali üdvözlet. A következő hasonlóság az alakokban rejtőzött. Szemügyre véve a két kiállítás szobrait, észrevettük, hogy a testek kompozíciója és tartása nagyon egyforma. A Portrékísérletek – Pilinszky János című tárlat ugyanúgy, mint elődjei, izgalmas meglepetéseket hordozott magában. Amikor az ember belépett a kicsiny terembe, ahol különös, vöröses alakok vették körül fehér állványokra ültetve, hirtelen nem is tudta, mi fog kisülni az egész látogatásból. Vajon talál-e valamit, ami igazán elragadja és magával rántja? Pár percig keringett az alkotások közt, majd rájött, hogy igen. Ebben az egészben volt valami különleges, sőt, még annál több is.

A szobrok elrendezése elgondolkodtatta a szemlélődőket. A terem közepén az Angyali üdvözlet című alkotás állt, amely egy állapotos asszonyt ábrázolt ülő helyzetben. Karjaival kendőt húzott a vállára, és kissé megilletődöttnek tűnt a tekintete. Haja lágyan hátrasimult, teste meghajolt. A Pilinszkyt megformáló szobrokból ötöt szemlélhettünk meg. Ezekre legelőször azt mondhattuk volna, hogy össze-vissza helyezték el őket a teremben, holott nem így volt. Először a III. portrékísérletre figyelhettünk fel rögtön a jobb oldalon. Ez az alkotás rendkívül életszerű volt, mégsem mondhatnánk, hogy hasonlított a megformálni kívánt személyre. Láthattuk a költő és a mű közti közös vonásokat, de nem jelenthetjük ki teljesen biztosan, hogy hasonmásai voltak egymásnak. Továbblépvén egy női alakot tekinthettünk meg, akit Simone Weil-ről, a híres írónőről, aktivistáról, misztikusról és filozófusról mintázott Gvárdián Ferenc. A szobor teljes mértékben visszaadta Simone Weil karakterét, nagyon hasonlított a nőre.                                                                           

Ezután szemlélhettük meg a következő vallásos témájú szobrot a kiállításon belül: a Piétát. A művön több érdekességet is felfedezhettünk. Michelangelo háromszög kompozíciót képviselő 1499-ben készült szobrához képest (ahol Jézus Szűz Mária ölében fekszik, az édesanyja pedig szomorúan lenéz rá) itt azt láthattuk, hogy Mária felkarolta fiát, s úgy próbálta magával vonszolni. Eleve furcsa és kissé valószínűtlen volt, hogy egy törékeny asszony elbírt volna egy nála nagyobb, erősebb, súlyosabb férfitestet. Aztán megpillantottuk a Portrékísérlet II. című alkotást. Ez már kicsit közelebb állt arcvonásait tekintve Pilinszkyhez, mint a III. Utóbbi ráadásul kicsit komorabbnak is tűnt. A Portrékísérlet V. nagy meglepetést okozott. Formáját tekintve mindkét oldalról „összenyomták”, nem tűnt életszerűnek az ábrázolásmód ennél a szobornál. Mivel a költőt ábrázoló művek közül ez volt az utolsó, valamint ezt helyezték el a következő alkotás, a kereszt mellé, azt hihette az ember, hogy itt már Pilinszkyt az élete vége felé láthattuk. Gvárdián Ferenc ezt az oldalról lapított ábrázolásmódot azért is alkalmazhatta, mert ezzel akarta szemléltetni, hogy az öreg Pilinszkyt megterhelték az élet gondjai. Feltűnő volt többek között az is, hogy a fej meghajolt, maga elé meredt, lefelé tekintett.

A következő szobor a Korpusz címet kapta, s a keresztre feszített Jézust ábrázolta, azonban ismét kicsit rendhagyó módon. Krisztus alakja hosszúkás volt, nem életszerű, valamint túlzottan egyenes, csak a térdeinél hajlott meg picit. Más szobroknál, sőt, festményeknél is, a Megváltó teste összecsuklani látszik, feje lebillen, s a töviskoronát mindig erőteljesen hangsúlyozzák rajta. A Korpusz mellett szemrevételezhettük a Portrékísérlet I. című szobrot. Ez az alkotás adta vissza leginkább Pilinszky vonásait. Az alak magabiztosan, erőteljesen nézett előre, s még azt is észrevettük rajta, hogy a szoborba belekarcolták az ingje és a nyakkendője vonalait. A Korpusz valamiféle átmenetet jelentett a Portrékísérlet I. és V. között. A félalakos IV. Pilinszky-szobor volt talán a legérdekesebb az összes közül. Láthattuk, ahogy a költő egyik kezével gesztikulált, a másikban pedig cigarettát szorongatott. Arcán sokatmondó tekintet ült, mintha Pilinszky magyarázni, beszélni akart volna.

A szobrok mérete eltérő volt. Láthattunk egészalakos, félalakos alkotásokat is, illetve mellszobrokat. Érdekesnek tűnt, hogy egy-egy mű oldalról lapított, néhány pedig azt a látszatot keltette, mintha a széléről levágtak volna belőle egy darabot. Az egyiknek nem voltak vállai, csak a portré nyaka és feje látszódott. Mindegyik samott anyagból készült, és halvány, vöröses színben pompázott.

Összességében elmondható, hogy különleges, egyedi és elgondolkodtató tárlatot láttunk. Az emberben megmozgatott valamit, s arra késztette, hogy ne felejtse el olyan könnyedén, amit megszemlélt. A Portrékísérletek után izgatottan és kíváncsian várhattuk Gvárdián Ferenc következő meglepetésekkel teli, érdekes kiállítását.

 

                                                                                                          Witzmann Nóra